Ezután elmentünk egy jónevű virágoshoz, aki elfeledtette velünk ez első csapat töketlenkedését. Határozott volt, voltak elképzelései és elhitette velünk, hogy ért ahhoz, amit csinál. Vicces volt, hogy Budapestet csak "itthon"-ként emlegette, a vidék az pedig a "nem itthon". Pl: "A Pálmaház nagyon szép, kár, hogy itthon nincsenek ilyen szépen felújított épületek." Ilyen is van, nem lehet mindenki vidéki, mégicsak itthon él minden ötödik ember. Ami viszont egyértelművé vált számunkra, hogy az alapszín biztosan nem lesz bordó. Ha nem lesz jobb ötletünk, legfeljebb majd a honlaphoz igazítjuk a hangulatot, és minden almazöldben fog pompázni...
A nap méltó lezárásaként egy fotóssal is találkoztunk, aki kiváló riporterfotós, de a beállított képeinket nem feltétlenül bíznánk rá. Nekem kissé fura volt a szerénysége is az előző találkozóból áradó önbizalom és frankómegmondás után. Holnap jön a második menet, majd a választás nehézsége. Sajnos kezdenek körvonalazódni a döntést nehezítő problémák, mint pl. az eltérő preferencia. Míg Réka a nyersebb, riporteres vonalat részesíti előnyben, addig én az elborultabb, művésziesebb ágat. Mivel most még lendületben vagyunk, ez sem jelenthet azonban akadályt az olyan kiváló döntéstámogató rendszerek alkalmazásában, mint például a pénzfeldobás.
A mai nap várakozásainkon felül teljesített. Bár a checklistánk nem lett sokkal teljesebb, de elég sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtunk, ami a későbbiekben még jól jöhet...
